Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Üdv a www.ep-valasztas.eoldal.hu - webcímen! 

 

1.) Az Európai Unió országai

 

Az alábbi kép közepére kattintva az EU-tagországok zászlói, illetve 
 az adott állam természeti és épített környezetéről készült szép fotók láthatóak. 

 

Nyilatkozat

Én, mint az Európai Parlament választásáról szóló honlap szerkesztője kijelentem,

hogy az itt folytatott önkéntes munkám során betartom a Creativ Commons előírásait.

Közlöm, hogy ennek az aloldalnak a felvételei a www.youtube.com-ról származnak.

*  *  *  *  *

FÖLDRAJZILAG  HOL  A  HELYÜNK ?

Jelenlegi tudásunk szerint az UNIVERZUM, magyarul világegyetem számos csillagrendszerből áll, melyeket galaktika  vagy galaxis néven szokás emlegetni. Ezek közül hallhattunk pl. az Androméda-ködről és a Tejútról. Ez utóbbin belül van a NAPRENDSZER, amelynek középpontjában található a Nap-nevű csillag, körülötte pedig 9 bolygó, régiesen planéta, melyek a Naptól meghatározott távolságra és egy pontosan meghatározott pályán mozognak. Ezek közül a 3. körön éppen a mi égitestünk halad, megállás nélkül kering és forog. A Föld keringési ideje a Nap körül 365 nap és 6 óráig tart, ami alatt az évszakok váltakoznak+ezzel párhuzamosan, 24 óránként egyszer megfordul a bolygónk saját képzeletbeli tengelye körül is, ami a nappalok és éjszakák váltakozását eredményezi. A „Földanya" mitológiai neve Gaia vagy Gea és talán ez utóbbi miatt mondják, hogy az alakja „geoid", ami egy majdnem-gömbszerű testet jelent. A Föld kicsínnek legszélesebb részénél, közép tájon, vízszintes irányban van egy képzeletbeli vonal, az Egyenlítő, amely kettéoszja a glóbuszt, északi és déli félgömbre. Nevezetes kör még a Ráktérítő és Baktérítő, illetve az Északi- és a Déli-sarkkör, meg a két sarkpont. A földrajzi helymeghatározáshoz két egymást metsző vonal szükséges, ezért a kialakították az Északi és  Déli pólust összekőtő hosszúsági vonalakugyancsak képzeletbeli A London melletti Greenwich-csillagvizsgálónál van megadva egy Északi és Déli - sarkpontot összekötő -ugyancsak képzeletbeli- függőleges, az úgynevezett  kezdő hosszúsági vonal, amely a glóbuszunkat keleti és nyugati félgömbre osztja. E kezdővonaltól és kezdőkörtől elvileg újabb vonalak és körök képzelhetőek el, melyek tehát a valóságban ugyan nem léteznek, nem láthatóak,  de a valóságot modellező síkbani térképeken és térbeni földgömbön azért berajzolhatóak és megszámozhatóak ez a jobb tájékozódás érdekében. Az Egyenlítő a nulladik szélességi kör, melytől északra és délre 90-90 fok van a pólusokig.  A greenwichi nulladik hosszúsági körtől 180 fok keletre és 180 fok nyugatra, ez adja ki a 360 fokosk köralakot. E földrajzi fokhálózat segítségével könnyebb tájékozódni a nagyvilágot ábrázoló domborzati és vízrajzi térképen, melyen feltüntetik egy aránypárral kisebbítés mértékét, rajzolnak egy vonalas mértéket a távolságok megállapításához, valamint a térképre írt szám a tengerszint feletti magasságra utal, és a színekből a felszíni formákra  következtethetünk. (A kék felszíni vízet jelöl. A zöld =síkság. O méter alatt sötétzöld és mélyföld, 0-200 méter közt  világosabb zölddel alföldet jeleznek. A sárga=dombság, 200-500m között. A barna=hegység, 500 méter felett. 1500 méter magasságig középhegységről, 1500 m felett magashegységtől beszélünk.)

     Magyarország az Egyenlítőtől északra, az északi féltekén és Greenwichtől keletre, a keleti félgömbön, az EURÓPA nevű szárazföldön található. Ám a mi kontinensünk a keleti szélén összefügg  az Ázsia nevű kontinenssel, amit közös néven Eurázsiának is szokás emlegtni.  Egyéb téren nem érdekel itt / most minket Ázsia és a többi kontinens: Afrika, Amerika, Ausztrália és Antarktisz sem és a földfelszín 2/3-ad részét elfoglaló óceánok zöme sem. Kivétel Európa nyugati partjainál elhelyezkedő Atlanti-óceán, mely a kontinens hőmérsékletét és csapadékosságát befolyásolja. Európa kisebb részén, pontosabban az Északi-sarkkörön túli területein az északi hideg éghajlat uralkodik , de a kontinensünk zöme az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik, melyen belül óceáni, mediterrán, hegyvidéki és kontinentális típust különböztetünk meg.

      Magyarország az északi mérsékelt égövben fekszik és a szárazföld belsejében uralkodó kontinentális éghajlat-típus alakult ki, melyre a négy évszak váltakozásán kívül jellemző, hogy a napsütéses órák száma 1900-2200 óra évente + a csapadék átlaga kevés, 500 mm éves átlag körüli és az is egyenlőtlenül oszlik meg nálunk a tél hideg és a nyár meleg (-2 és +22 Celsius-fok közti a hőmérséklet ) A hőingás nagy, átlagosan 24 fok. A 2000. évben, Budapesten az évi átlag-hőmérséklet 13,9 Celsius fok volt, de ugyanabban az évben Békéscsabán nyáron +41,7 fokot, télen, pedig Szécsényben -22,8 fokot mértek! Az ezredfordulón szélsőséges értéket mutatott az éves hőingás=64,5 celsius fokot!   Az éghajlat pillanatnyi állapota az időjárás.( Köztudott, hogy az időjárási frontok orvosmeteorológiai szempontból hatással vannak az emberek mindennapi életére. Az idő milyensége befolyásolja többek közt a közlekedési helyzetet és meghatározza a mezőgazdasági termelés eredményeit is. A téli fagyszünetek és a nyári hőségriadók hathatnak például a termelési üzemekben folyó munkára.

     Magyarország Közép-Európa jelentős állama; annak ellenére, hogy a népesség alig 10 millió és a területe 1920. június 4 óta csupán 93 400 négyzetkilométer. Fő folyónk ,a DUNA a Fekete-erdő nevű hegységben eredő forrásától a Fekete-tengeri torkolatáig több országgal összeköt minket. Az Európai Unió 2004. május elsején fogadta hazánkat a tagjai sorába, és a közös statisztikák, meg az együtt-tervezések miatt az uniós szokásnak megfelelő területi beosztásokat hoztak létre, melybe beleépült a mi hagyományos közigazgatási rendszerünk. A csatlakozásig rendelkeztünk (az ezeréves múltra alapuló, de a Trianon előtti 64 vármegye helyett, már alig harmadannyi) 19 megyével + megyeszékhellyel, és  a járásaink  már az 1980-as években megszüntek. Volt  és van néhány nagyobb megyei jogú városunk és egyetlenegy megapoliszunk, az ország lakosságának egy ötödét befogadó főváros: Budapest. A

     HAZÁNK DOMBORZATI TÉRKÉPÉN 6 NAGYTÁJAT KÜLÖNBÖZTETÜNK MEG. A Dunától nyugatra, az ókori Római Birodalom provinciájának, Pannóniának a helyén van a Dunántúl nevű tájegységünk. Ehhez tartozik a legnyugatibb  hegységünk: az Alpokalja, az északnyugati síkságunk: a Kisalföld, a négy megyét elfoglaló Dunántúli-dombság a Mecsekkel és Villányi-hegységgel, valamint a legnagyobb tavunktól, a Balatontól északra elterülő és a Zala folyótól a Duna-kanyarig húzódó Dunántúli-középhegységünk, melynek 3 része van: a Bakony, a Vértes és a Dunazug-hegység, mely utóbbit a Pilis, a Gerecse és a Budai-hg. alkotja. A Dunától keletre található az Alföld, ettől északra az Ipoly folyótól a Bodrog folyóig, nyugatról-keletre húzódik az Északi-khg. Ez a középhegység a Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt  és a Zemplén nevű hegységekből, illetve a   Borsodi-medencéből áll. 

Uniós csatlakozásunk óta Magyarország területén nagyrégiók, régiók és kistérségek alakultak.  A kistérség központja, mint EURÓPAI VÁROS felkerül az EU tervezési térképére. hét úgynevezett „régió" helyezkedik el: Budapest és Pest megye, mint legfejlettebb országrész a KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ! A főváros és vonzáskörzete egyúttal úgynevzett „KÖZÉP-MAGYARORSZÁG" - nagyrégiónak is számít.

A keleti, fejletlenebb országrészben 3 régió található. Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közösen = ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ. Szolnok-Jász-Nagykun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye együtt az ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ. Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye közös neve: DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ. Ez a három régió alkotja az „ALFÖLD ÉS ÉSZAK" - nagyrégiót.

A dunántúli megyék is 3 régiót alkotnak. Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye együtt: KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye közösen: NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. Baranya, Somogy és Tolna megye közös neve:DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. Ez a három együtt a „DUNÁNTÚL"- nagyrégió.

  2.) A mi kontinensünk domborzati térképe!  

 

Kép

 

 

 

 

 

 

  a./ A térkép színeiből a felszíni formákra következtethetünk. A kék szín jelzi az álló- és folyóvizeket, a sötétzöld: a tengerszint alatti mélyföldeket, a zöldek:a tengerszint feletti 0-200 méterig az alföldeket, a sárgás v. világosbarna: a 200-500 m-ig terjedő dombságot, a sötétbarnák: az 500 méter feletti hegységeket jelölik. (1500 méterig a hegyek=a középhegység, 1500 méter felett = magashegység elnevezést kapják.)

  b./ A térkép felső vonala az északi (=É) irányt jelzi, jobb kéz felől kelet (=K), balra nyugat =(NY), és a lap alsó széle déli (=D) irányba mutat.

 c./ A térképen való tájékozódáshoz a színeken és irányokon kívül a távolság megadására is szükség van. Az SI-rendszer szerint a mértékegység: a méter. Ennek ezerszerese a kilométer, századrésze a centiméter.

 d./ A térképeken szereplő arány: az ún. mértékszám mutatja a kisebbítés mértékét. Jelen esetben: 1 : 11.000.000, ami azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban: 110.000 méter, illetve 110 km. Ez persze csak az eredeti, nyomtatott térképre vonatkozik, mert ez az internetes térkép még ennél is nagyon arányban le van kicsinyítve. (A fentebbi r